logo SHIPMODELL
blanc

⚓  ERZSÉBET KIRÁLYNÉ gőzhajó  ⚓

(Queen Elizabeth paddle steamer)

65 foto
ERZSEBET KIRALYNE paddle steamer
Scale & Manufacturer: Scratchbuilt 1:50
Ship Model Lenght: 156 cm
Ship Model Height: cm
Ship Model Width: 30 cm
Ship Model Craftsman: Bechler József
Erzsébet királyné termesgőzösErzsébet királyné termesgőzös

hungarian A hajó története


1896-ERZSÉBET KIRÁLYNÉ, MFTR, Budapest, HU
1912 június 20-án az Aldunán Rassovánál szabotázs következtében leégett.
1914-ben újjáépítette a MFTR orsovai hajóműhelye; közvetlenül elkészülése előtt, a világháború kitörésekor az ogradinai sziget mögé menekítették, ott 1914 augusztus 18-án szerb tüzérség elsüllyesztette.
1917-ben kiemelve.
1923-ban újjáépítette a DDSG óbudai hajógyára.
1944 április 15-én Apostagnál aknarobbanás következtében elsüllyedt.
1944 végén kiemelés után Nyugatra elvontatva.
1945 januárjában/más forrás szerint májusban Kremsnél légitámadás következtében elsüllyedt.
1945 végén a szovjet folyami flottilla kiemelte, az Óbudai Hajógyárban történt részleges helyreállítás után hadizsákmányként 1952-ben/más forrás szerint 1947-ben elvontatta a Szovjetunióba.
Horváth József közlése szerint magyar hadifogoly hajósok az 50-es években még látták a Volgán közlekedni.


Egy kis történelem

Lőrincz Gyula cikkéből

Valószínűleg mindenki emlékszik a történelemórákra, az ősemberre és az ő egy fatörzsből kivájt - kifaragott csónakjára.
Na, így kezdődött itt is. Aztán jött a deszka és jöttek a kisebb - nagyobb csónakok, dereglyék és bárkák. Ezeknek a kicsúcsosodása volt a bőgős hajó, ami a jellegzetes orrdíszéről kapta a nevét (a mindenki által ismert Aranyember hajója a "Borbála" is ilyen bőgőshajó volt). Ezeket eddig fölfelé állati erővel vontatták, lefelé pedig ereszkedtek, a folyó sodrását kihasználva.

Komoly lökést adott a hajózásnak a Zuhatagi szakasz, főként a Vaskapu szabályozása, hajózhatóvá tétele, amit magyar megrendelésre, magyar tőkéből, magyar mérnökök tervei alapján, azok vezetésével végeztek el.
Első lépésként 1834-ben Széchenyi István szellemi és Vásárhelyi Pál gyakorlati irányításával, az igen alacsony vízállást kihasználva, egy, évente legalább 152 napon át hajózható utat létrehozva, a legveszélyesebb sziklákat kirobbantották. Ekkor vájták a sziklába azt a hajóvontató utat is, amit ma "Széchenyi-út"-ként ismerünk. Az anyagi lehetőségeket (I. Ferenc császár halálával az Al-Duna ügye elsikkadt) és nem utolsó sorban a kor műszaki-technikai színvonalát is kimerítve a munkálatok félbemaradtak és csak 1878-tól került ismét napirendre, ekkor Wallandt Ernő tervei alapján, Rupcsics György és Hoszpótzky Lajos vezetésével egy kb. 11km hosszú, 80m széles hajózóutat építettek, amelyet 1896-ban adtak át, a magyar, a szerb és a román király jelenlétében és 1970-ig, a Vaskapu-zsilip beindulásáig szolgálta a hajózást.

Ekkor már jócskán a gőzhajók korában járunk, már több mint 30 éve épültek gőzhajók Magyarországon.
A kezdetekben külföldről rendelt gépekkel, majd megindult a hazai gépépítés is. Gombamód szaporodtak a hajógyáraink. Az első nagyobb gyárat az Első Duna Gőzhajózási Társaság ( Később DDSG, azaz Donaudampfschifffahrt Geselschaft) építette, az Óbudai szigeten, ahol először fatestű, majd vastestű hajók készültek. Itt készült többek között a "Zoltán" gőzös, 1869-ben. Enek az egykori vontatónak a teste Neszmélyben megtekinthető. A Társaság egyik alapítója Széchenyi István volt. Sokáig az Óbudai öböl adott otthont a Dunai Flottillának is. Az 1860-as évek vége felé megalakult az Első Magyar Gőzhajó Társaság is, amely hajói számára az akkor már ismert Stabilimento Tecnico Fiumano az Újpesti öbölben épített hajógyárat. Mert "... magyar társulat magyar hajói magyar munkások által készüljenek, magyar munkások által." Ezt a gyárat pár év múlva a Társaság átvette a fiumei vállalattól. Itt készült el a Dunai Flottilla első két monitorja is, a "Maros" és a "Lajta" (akkoriban "Leitha"). Az Újpesti öbölben még két hajógyár létesült. Ezek többé-kevésbé hasonló funkcióval a rendszerváltásig üzemeltek. Néhány itt készült hajó még látható, például a "Kossuth" gőzhajó, amely ma múzeum, de 1913-ban mint "Ferencz Ferdinánd Főherczeg" került ki a Ganz-Danubius Hajógyárból. Itt volt (illetve még mindig itt van) a Hajójavító is, amely a javítás mellett komoly hajóépítő munkával is foglalkozott, többek közt a ma is üzemelő "Sopron" vontató és a "Rákóczi" - "Táncsics" - "Hunyadi" trió is itt készült.

A Monarchia kora volt a hazai hajózás fénykora. Számlálhatatlan hajónk szelte a hullámokat folyóinkon, tavainkon és a tengereken és ezek a hajók javarészt mind Magyarországon épültek.


A hajó születése:

Erzsébet királyné termesgőzösErzsébet királyné termesgőzös a visegrádi vár alatt

Műszaki adatok , Technical data from: www.hajoregiszter.hu


A hajó besorolása: SZÉCHENYI ISTVÁN/1896 típusú gőz. kerekes személyhajó Állapot: ismeretlen

Épült 1896, Schoenichen-Hartmann-féle Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár, Budapest/Újpest, HU, #601
Legnagyobb hossz: 77,20 m
Hossz a függélyek között: 75,00 m
Legnagyobb szélesség: 15,00 m
Szélesség a főbordán: 7,70 m
Fixpont magasság: 8,75 m
Oldalmagasság: 2,70 m
Legnagyobb merülés: 1,40 m
Főgép típus: 2db kétvégű kazán, háromhengeres triplex gép
Főgép teljesítmény: 800 LE
Átépítve 1914, MFTR Orsovai Hajóműhely, Orsova, HU
Legnagyobb hossz: 78,30 m
Hossz a függélyek között: 76,10 m
Legnagyobb szélesség: 15,70 m
Szélesség a főbordán: 8,32 m
Fixpont magasság: 8,75 m
Oldalmagasság: 2,70 m
Legnagyobb merülés: 1,45 m
Főgép teljesítmény: 800 LE

1835-ben vette kezdetét az iparszerű hajógyártás Magyarországon, amikor Széchenyi István gróf javaslatára az osztrák Dunagőzhajózási Társaság (DGT) Óbudán építette fel korszerű hajógyárát.

1858-tól ugyan már magyar hajózási vállalatok is alakultak, többségük azonban elbukott a masszív kormánytámogatást élvező DGT-vel folytatott egyenlőtlen versenyben, amely még a magyar lobogó használatától és a budapesti iroda megnyitásától is elzárkózott, ezért hamar az osztrák önkény jel-képévé vált. Mivel hajójáratai gyakran zsúfoltak, nemritkán pedig (ahol például a Magyar Államvas-utak – a MÁV – vonataihoz kellett volna csatlakozást biztosítaniuk) még pontatlanok is voltak, nyil-vánvalóvá vált, hogy alternatív megoldásra van szükség.

1888-tól ezért a MÁV saját hajózási üzletágat hozott létre és a vasútvonalak végállomásaitól az annak részére vásárolt hajókkal látta el a személyszállítás feladatát az Al-Dunán, a Dráván, a Száván és a Tiszán, amíg a Kormány saját állami hajózási vállalat megalakításáról nem döntött.>

1895-ben állami támogatással megalakult a Magyar Királyi Folyam-tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR), amely a MÁV hajózási üzletága átvételével képes volt dacolni a DGT erőfölényével. Olyannyi-ra, hogy csakhamar felosztották egymás között a teherszállítási piacot. A személyszállítást azonban nem szabályozták, így természetesen gyorsan megindult a harc az utasokért és a megrendelésekért. Ehhez természetesen új hajókra volt szükség…

1896-ban a MFTR ezért az újpesti Schoenichen-Hartmann-féle Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyártól megrendelte a távolsági személyszállítás lebonyolítására – az osztrák termesgőzösök terveinek to-vábbfejlesztésével létrehozott – SZÉCHENYI típust: SZÉCHENYI ISTVÁN, DEÁK FERENC, FERENC JÓZSEF, ERZSÉBET KIRÁLYNÉ - míg a rövid távú személy- és áruszállítás feladatainak ellátására a MÁV hajózás-tól átvett járműveket használták, amíg csak el nem avultak.

close slider

SHIPMODELL
shipmodell.com home page
forum
Free Plans
Atlas du Génie Maritime
Souvenirs de Marine vol. I-II, drawings
⚓ SHIPYARD ⚓   close side nav
TIT ship model collection
TIT HMHE shipyard
TIT shipyard collection
T.I.T.
KUK KRIEGSMARINE paint and draw collection
k.u.k. KRIEGSMARINE draw & paint
TIT shipyard collection
K.U.K.
WW-2 ship model collection
WW- 2 Collection
World War 2 model ships collection
W.W.2